Műszaki vizsga Nagymaroson
Időpont egyeztetés szükséges, melyet megtehet személyesen vagy telefonon.
Jármű kategóriák:
- Személyautó
- Személyautó összkerékhajtással
- Kisteher (3,5T-ig)
- Kisteher összkerékhajtással (3,5T-ig)
- Utánfutó (fékkel, fék nélkül)
Nagymarosi telephelyünk elérhetőségei
Nagymaros, Váci út 149. (volt Opel szalon)
Nyitvatartás:
Hétfő - Péntek: 8:00 - 16:00
Műszaki viszga centrum | Nagymaros | Vác - Perőcsény
A Börzsöny északnyugati lábánál elhelyezkedő völgykatlanban fekszik. Területének domborzata változatos. Közigazgatási határának északi részén végighúzódik az 1201-es út és a Tésát kiszolgáló 12 114-es út is, de a település központjába csak a 12 115-ös út vezet.
A szláv eredetű Prečani szóból származik, melynek magyar jelentése túlsó parton lakók.
A 13. század végén a vidék mint az ipolyviski vár tartozéka a gróf Cseszneky család birtoka volt. Elsőként egy 14. század végéről származó, 1398-ban átírt oklevél említi Pereuchean néven, de a középkori oklevelek még Preuchan és Preuchen néven is említik. 1419-ben vásárhely. 1592-ben már református gyülekezete is volt, lelkipásztoruk ekkor Corvin Éliás. Az ellenreformáció idején 1674-ben, a pozsonyi vértörvényszék elé idézett Szokolai Pál lelkipásztort valószínűleg nem sújtotta büntetés, mivel egy későbbi okirat szerint még 1680-ban is a református gyülekezet élén állt. A reformátusok templomát 1700-ban elkobozták. A 18. század kezdetén lakosainak többsége magyar, harmada-negyede pedig szlovák nemzetiségű volt.
A falutól délkeletre mintegy négy kilométerre a Börzsöny Várbérc nevű 715 méter magas csúcsán állt egykor Salgóvár, amely nem azonos a Salgótarjánnak is nevet adó Nógrád megyei, ismertebb Salgó várával. A várat feltehetőleg a Hontpázmány nemzetségből származó Salgó építtette a 13. század második felében. Salgó várát első ízben 1386-ban említi okirat, ekkor királyi birtok, majd 1394-ben, amikor Szécsényi Kónyafi Simon volt birtokosa. Halála után a várat fia, Salgói Miklós örökölte, akit 1419-ben említenek uraként. Salgói Miklós azonban hamis pénzt veretett, és Garai János temesi és pozsegai ispán feleségével, Hedvig hercegnővel házasságtörő viszonyt folytatott. E bűntettei miatt hűtlenségbe esett, ezért birtokait elvették, Salgó várát pedig 1424-ben lerombolták Luxemburgi Zsigmond király utasítására. Amikor 1437-ben az uradalmat Lévai Cseh Péter zálogba megszerezte, a várat már nem említik. A hegy csúcsán ma csak csekély falmaradványai láthatóak a várnak, viszont sziklacsúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Börzsöny belsejére.
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,8%-a magyarnak, 1% németnek, 0,6% szerbnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,5%, református 68,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,7% (6,4% nem nyilatkozott).[7]